Dentin-túlérzékenység: Állítsa fel a diagnózist a jobb fogorvos-beteg kapcsolat érdekében
Legyünk nagyon részletesek a fogérzékenységgel kapcsolatban
A fogérzékenység proaktív diagnózisa elősegítheti a fogorvos és a páciens kapcsolatának a megerősítését. Ez különösen fontos lehet a nem személyes jelenléten alapuló konzultációk korszakában. Az az egyszerű kérdés, hogy a páciensek szoktak-e játszadozni az étellel a szájukban, igazi ugródeszka lehet, ami lehetőséget teremthet egy szélesebb körű beszélgetésre arról, hogy pontosan mit jelent számukra a száj egészsége.
Gondolkodjunk kicsiben, ne nagyban
Igaz-e, hogy a fogorvosok nem vesznek tudomást egy egyszerű kezdő lépésről, amelynek révén elősegíthetnék a páciensek elköteleződését? Dr. Koula Asimakopoulou, a londoni King’s College egészségpszichológiai docense szerint: – A fogérzékenység egy elképesztően hatalmas lehetőség a fogorvosok számára, hogy bebizonyíthassák, hogy valóban érdeklődnek a pácienseik problémái – még a jelentéktelennek tűnő problémák – iránt is, és nem csak az igazán jelentős problémákkal foglalkoznak.
A fogorvosok körében végzett felmérés eredményei alapján 10-ből 9 fogorvos személyes ügynek tekintette a páciensek fogérzékenységének a diagnosztizálását.1 Ennek ellenére mindössze 39%-uk érdeklődik aktívan a fogérzékenységről.1
Barry Gibson professzor, a Sheffieldi Egyetem Klinikai Fogorvostudományi Karának orvosi szociológia professzora is egyetért abban, hogy ha aktívan kérdezik a betegeket a fogérzékenységről, ez többféle előnnyel járhat: – Azok a fogorvosok, akik odafigyelnek a fogérzékenységre és törődnek ezzel az állapottal, egyúttal azt is bizonyítják, hogy gondoskodnak ezekről a páciensekről, és megkönnyítik számukra, hogy segítséget kapjanak, amikor szükségük van rá. A páciensek később emlékezni fognak erre, és hálásak lesznek érte.
A jobb fogorvos-páciens kapcsolat kiépítése egyértelműen személyes előnyökkel jár a fogorvosok számára is. Egy felmérés során a fogorvosok 99%-a szerint a jó minőségű páciens-kapcsolatok megteremtése és fenntartása gyakran vagy bizonyos mértékben javította a betegek elégedettségét, 93%-uk szerint gyakran vagy bizonyos mértékben javította a klinikai eredményeket, és 97%-uk szerint fokozta a fogorvosi viziteken rendszeresen résztvevő páciensek arányát is.1
Nem csak a fejükben létezik
A proaktív megközelítés és a fogérzékenységgel kapcsolatos kérdések a fogorvosi ellátás új etikájának példái, ami egy egyre népszerűbb szociológiai koncepció. Gibson professzor szerint: – A jó fogorvos az, aki az ellátásban ezt a jellegű etikát követi, aki gondoskodó és figyelmes, és a páciensre mint egyénre koncentrál. Ha egy páciens fogérzékenységgel jelentkezik, Ön pedig nem foglalkozik vele, akkor ezzel azt kockáztatja, hogy a páciens később, ha esetleg az állapota rosszabbodik, ebbe fog belekapaszkodni.
A fogérzékenységről szóló kérdések lehetővé teszi a fogorvos számára, hogy a rendszeres fogászati kezelések során partneri viszonyt alakítson ki a pácienssel. – Amikor a fogorvos felismeri a fogérzékenységet, több szempontból is kihangsúlyozza a jelentőségét: egyrészt odafigyel a létezésére; másrészt kezelni kezdi; végül harmadrészt: megoldást kínál – mondja Dr. Asimakopoulou. – Az ilyen beszélgetések különösen hasznosak a páciens számára, mivel külső visszajelzést kapnak arról, hogy nem pusztán képzelődnek, a probléma nem csak a fejükben létezik, hanem ez egy valódi probléma, amelynek fizikai kiváltó okai vannak, ami megérdemli a fogorvos idejét és figyelmét.”
Ezt olyan kutatási eredmények támasztják alá, amelyek azt mutatják, hogy az, hogy a páciensek hogyan ítélik meg a fogászati ellátás minőségét, illetve annak valószínűsége, hogy a fogorvostól kérnek segítséget, összefüggenek a fogorvosok iránti felfogásukról, mint olyan személyekről, akik törődnek velük.2 A páciensek általában elégedettebbek azokkal a fogorvosokkal, akik tájékoztatják őket a kezelési lehetőségekről és megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkeznek, ugyanis ezek azok az érzékelt jellemzők, amelyek valószínűleg hozzájárulnak ahhoz, hogy elégedettebbek legyenek velük.2
“Úgy gondolom, hogy amikor annak idején a fogérzékenységet úgy tekintették, mintha nem valódi probléma lenne, vagy olyan állapotnak tartották, amely nem valódi, vagy mintha nem is lenne fontos – nos, ez a fajta megközelítés valóban ellehetetleníti a lehetőséget az elköteleződésre.”
Minden róluk szól
A páciensközpontú megközelítés kialakítása is fontos. A kutatások azt találták, hogy a páciensközpontú megközelítés tekintetében öt komponens létfontosságú, amelyek nélkül a betegek kevésbé elégedettek, több korláttal szembesülnek, és súlyosabb tüneteik lehetnek:3
- Kommunikáció és partnerség (szimpatikus egészségügyi szakember, akit foglalkoztatnak a páciensek gondjai és elvárásai, és aki megbeszéli és egyetért a problémával és a kezelés szükségességével)
- Személyes kapcsolatok (olyan egészségügyi szakember, aki ismeri a beteget és érzelmi szükségleteit)
- Egészségfejlesztés
- Pozitív megközelítés (egyértelmű problémameghatározás és a megoldás ideje)
- Érdekli a beteg életére gyakorolt hatás.
A fogorvosok körében végzett kutatások szerint a személyre szabott páciens-fogorvos kapcsolat túlmutat a szájüreg kezelésén. Maguk a fogorvosok mondták, hogy a családi életről vagy a munkáról való beszélgetés, saját személyes tapasztalataik megosztása, valamint a beszélgetésre és a páciens meghallgatására fordított idő mind segítenek ennek a kapcsolatnak a kiépítésében.1
A fogérzékenység kiváló lehetőség a fogorvosok számára, hogy személyesebb jellegű beszélgetést kezdeményezzenek a páciensekkel. Gibson professzor rámutat: – Úgy gondolom, hogy amikor annak idején a fogérzékenységet úgy tekintették, mintha nem valódi probléma lenne, vagy olyan állapotnak tartották, amely nem valódi, vagy mintha nem is lenne fontos – nos, ez a fajta megközelítés valóban ellehetetleníti a lehetőséget az elköteleződésre. A beszélgetés ezen a ponton véget ér a legtöbb páciens számára. Ha például ezt mondja: ’Ez csak fogérzékenység, próbáljon meg használni egy erre a célra kifejlesztett fogkrémet.’ Ebben az esetben azt mutatja a fogorvos, hogy nem törődik a problémával, és nem akar belemenni ebbe a bonyolult beszélgetésbe.”
Dr. Asimakopoulou elismeri, hogy a fogérzékenységgel kapcsolatos kérdések feltevése megkövetelheti a jelenlegi viselkedés megváltoztatását. – Ehhez szükség lehet a fogorvosok támogatására abban, hogy segítséget kaphassanak ahhoz, hogy a szokásos rutinjukba be tudják illeszteni a fogérzékenységgel kapcsolatos kérdéseket. Tehát a fogérzékenységről való érdeklődés normális, könnyű és elfogadható legyen. Ha pedig nem ezt teszik, ez legyen a furcsa viselkedés, ha úgy tetszik.
Természetesen elképzelhető, hogy a fogérzékenység sok páciens számára nem jelent problémát. Bár ismert, hogy minden harmadik betegnél jelen van a fogérzékenység, előfordulhat, hogy a valóságban több páciens érintett, mivel nem minden páciens érzi úgy, hogy ez számára lényeges dolog, amit érdemes jelezni a fogorvosának.4
Ezért gondolja azt dr. Asimakopoulou, hogy a fogérzékenységre minden páciensnél rá kell kérdezni. – Egyértelműen páciensközpontúnak kell lenni, és a páciens legyen a vezető szerepben. Attól függetlenül, hogy egy páciens azt mondja, hogy ’nem, köszönöm, nem szeretnék erről a témáról beszélni’, még nem jelenti azt, hogy soha nem szabad újból felhozni ezt a témát.
Soha nem voltunk közelebb, a távolságtartás ellenére sem
Gibson professzor kiemeli a fogorvosi rendelőben zajló egyedülálló kommunikációs dinamikát. – A fogászati gyakorlatban létezik egy hierarchia a megfigyelés és az érzékelés között. Tehát a páciens érzi a dolgokat, a fogorvos pedig megfigyeli. A megfigyelés pedig sokkal fontosabb, mint az érzés.”
Mivel egyre több fogorvosi konzultáció zajlik távolról telefonon vagy online, ez a hierarchia megfordult. Dr. Asimakopoulou azonban úgy véli, hogy ez soha nem látott lehetőségeket nyit meg a fogorvosok előtt: – Úgy gondolom, hogy a fogorvosoknak el kell gondolkodniuk azon, a kommunikációs képességeiken keresztül kell beavatkozniuk.
Hozzáteszi, hogy az egyéni védőeszközök viselése a klinikai munka közben akadályozhatja a szokásos személyes kapcsolatot. – Ezzel szemben az online vagy telefonos beszélgetések valóban egyszerűek, mert senkin nincs védőfelszerelés, ami megzavarná a beszélgetést. Ezenkívül ugyanazokat az általános elveket kell alkalmazni, amelyeket a fogorvosok a személyes konzultációk során alkalmaznak. Ez valószínűleg egy jó lehetőség arra, hogy igazán magas színvonalú ellátást nyújtson, miközben állandó kapcsolatokat épít ki a páciensekkel.
A fogérzékenység tökéletesen megfelel egy távoli konzultációhoz. – Ezzel a problémával kapcsolatban könnyű kérdéseket feltenni. Ez egy olyan állapot, amivel sok ember rendelkezik, így könnyen közös nevezőre juthatnak és nyíltan beszélhetnek róla. Ráadásul ez az állapot könnyen kezelhető. A pácienseknek nem kell igazán jelentős életmódbeli változtatásokat végrehajtaniuk, amelyekhez aztán alkalmazkodniuk kell, mindössze annyit kell tenniük, hogy a megfelelő fogkrémet használják – mondta Dr. Asimakopoulou.
– Ez a beszélgetés egy úgynevezett dicséret és jutalom rendszert hoz létre a páciensek számára. Mivel sok páciens már megváltoztatta a szokásait, hogy megbirkózzon a fogérzékenységgel, gratulálni lehet nekik ahhoz, hogy a nehezén már túl vannak – teszi hozzá. – Az a fogorvos, aki megmutatja, hogy törődik a páciensekkel, és empatikus egy egyszerű viselkedésváltozással, valószínűleg könnyebben kezelheti a páciens további, összetettebb problémáit, mert jobb lesz a kapcsolata a pácienseivel.”
Szokott játszadozni a szájával?
Szánjon időt arra, hogy a fogérzékenységéről is szó essen a konzultáció során, ez pedig segíthet abban, hogy később beépítse ezt a mindennapi rutinba. Gibson professzor egyik javaslata az, hogy miután felhozta a fogérzékenység témakörét, kérdezze meg a pácienseket, hogy szoktak-e a „szájukkal játszani”, annak kiderítésére, hogy van-e fogérzékenységük. A kutatási adatokból kiderült, hogy a megkérdezett emberek 80%-a számolt be arról, hogy szokott „játszani a szájával”, vagyis bizonyos fogak elkerülése érdekében az ételt a szájukban szokták mozgatni.5,6
– Annak érdekében, hogy mutassa a törődés és a figyelem jeleit, kérdezzen a szájjátékról. ’Szokott-e játszani a szájában az étellel, hogy elkerüli a szája bizonyos részeit? Meséljen erről részletesebben.’ Tegyen fel nyitott kérdéseket, és hagyja, hogy a páciensek beszéljenek róla, és bátorítsa őket erre – javasolja.
A fogérzékenységi tapasztalati kérdőív (DHEQ) használata lehetővé teszi a fogorvosok számára, hogy mindezt alaposabban feltárják. Bár a kérdőívet Gibson professzor elmondása szerint a változás értékelésére tervezték, de viszonyítási alapként szolgálhat a fogérzékenység progressziója tekintetében, és akár eszközként is használható a megbeszélések során. A regisztráláshoz/belépéshez kattintson ide, ezután hozzáférhet a DHEQ-hoz, amelyet le is tölthet, hogy a munkája során használja.
Ennek a beszélgetésnek természetesen illeszkednie kell a pácienssel folytatott kommunikáció tágabb értelemben vett alapelveihez is. Dr. Asimakopoulou azt tanácsolja, hogy a konzultációt kezdje nyitott kérdések feltevésével, majd folytassa a napirendi pontok kitűzésével, a páciens napirendi pontjainak megbeszélésével, a fogászati beavatkozások összefoglalásával és páciessel egyeztetett ésszerű célok kitűzésével.
Hozzáteszi, hogy ezek az alapelvek a távoli konzultációk során is érvényesek. Végezetül még egy utolsó megnyugtató tanácsa van azoknak a fogorvosoknak, akik aggódnak a kommunikáció új világa miatt. – Hosszabb ideje gyakorolják a kommunikációt, mint a fogászatot!
Kezdje el kialakítani a kapcsolatokat
Ha proaktív módon diagnosztizálja a fogérzékenységet a pácienseknél, ezzel nemcsak a páciensközpontú megközelítést segítheti elő, hanem demonstrálhatja az Ön által nyújtott ellátás magas etikáját is. Ez pedig hozzájárul a tartós kapcsolatok kiépítéséhez.
A személyes jelenlét nélküli konzultációkra való áttéréssel a fogérzékenység a fogorvos számára is lehetőséget biztosíthat arra, hogy bemutassa a megelőző szemléletű fogászati megközelítés tágabb szempontjait.
Dr. Asimakopoulou szerint: – Fontos, hogy valóban megértsük a páciensek anamnézisét és kórtörténetét, és hogy holisztikus szemlélettel, de egyénekként kezeljük őket.
Tanácsok a távoli konzultációkhoz
Beteg-pszichológia és dentin-túlérzékenység
A dentin-túlérzékenység pszichológiai hatással bíró, krónikus állapotként történő újra definiálása lehetővé teszi a fogászati szakemberek számára, hogy ők legyenek a kulcs a páciensek szokásainak sikeres megváltoztatásához
Kommunikáció a gyakorlatban
A jó kommunikációs készségek erősítik a betegek bizalmát. A szájegészséggel kapcsolatos enyhe problémákról, mint a dentin-túlérzékenység, proaktívan feltett kérdések lehetővé teszik, hogy a fogászati szakemberek empátiát sugározzanak és szoros kapcsolatot építsenek ki a betegekkel
Páciensek számára készült anyagok
Töltse le a páciensek számára készült anyagokat.
