A dentin-túlérzékenységgel kapcsolatos beteg-pszichológia megismerése
A páciensek és a fogorvosok szerint a fogérzékenység vajon csak egy kisebb szájegészségügyi probléma, vagy inkább egy krónikus állapot?
Egy szélesebb körben elvégzett szociológiai és pszichológiai vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy ha a páciensek más oldalról közelítik meg a fogérzékenységet, az a segítségükre lehet ennek a gyakori szájüregi problémának a kezelésében, valamint megerősítheti a fogorvos és a beteg kapcsolatát is.
Ideje másként gondolkodni a fogérzékenységről?
A fogérzékenység a becslések szerint minden harmadik embert érint.1 A fogérzékenység igen gyakori állapot, ami arra utalhat, hogy a páciensek és a fogorvosok egyaránt kisebb jelentőségű szájüregi problémának tekintik. Ennek ellenére még az enyhe tünetekkel rendelkező páciensekre is jellemző, hogy a fogérzékenység kezelésére irányuló szokásaik befolyásolhatják mindennapi tevékenységeiket.
– Tudjuk, hogy ez az állapot néhány ember számára valóban jelentős hatást gyakorolhat a száj hygiénére és ezzel kapcsolatban az életminőségre – mondta Prof. Barry Gibson, az orvosi szociológia professzora (Sheffieldi Egyetem, Klinikai Fogorvostudományi Kar). Hozzátette, hogy a fogérzékenység többféleképpen befolyásolhatja az embereket: néha csak nagyon enyhe tünetei vannak, a spektrum másik végén azonban kiszámítható módon fokozódnak a panaszok az állapot romlás részeként.
A fentiek alapján vajon a fogorvosok felül fogják vizsgálni a fogérzékenységhez való viszonyukat? – Ha krónikus állapotként tekintenek rá, ez azt jelenti, hogy progresszióra is számítani lehet. Vagyis a probléma hosszú távon is fennmaradhat és idővel megfelelő kezelésre lesz szükség – tette hozzá Gibson professzor.
Rendkívül fontos ennek az állapotnak a megértése, ami ráadásul hosszabb távú előnyökkel járhat a fogorvos-páciens kapcsolat szempontjából, a fogorvosi székben töltött időn felül. Annak felismerése, hogy egy egyszerű fogászati probléma a fogászati rendelőn kívül milyen hatást gyakorol a páciens mindennapi életére, segíthet megváltoztatni a páciens és a fogorvos közötti kapcsolatot – vélekedik Dr. Koula Asimakopoulou, a londoni King’s College egészségpszichológiai docense: – A könnyedségen, az egyszerűségen és a empatikus hozzáálláson alapuló kapcsolat kiépítéséről van szó, amelynek révén valódi bizalmat kell ébreszteni a pácienssel történő kapcsolattartás során.”
“Tudjuk, hogy ez az állapot néhány ember számára valóban jelentős hatást gyakorolhat a száj hygiénére és ezzel kapcsolatban az életminőségre”
Nem létfontosságú – de fontos
Prof. Gibson kutatócsoportjának eredményei arra utalnak, hogy a fogérzékenység problémáját az elmúlt évek során „kiszorították, elbagatellizálták és komolytalannak titulálták”.2 Bár ez szükségszerű következménye annak, hogy az egészségügyi rendszer jelentős mértékben a fogszuvasodásra összpontosít, ugyanakkor kiemeli, hogy most olyan problémákat látunk, amelyek éppen a fokozott szájápolás közvetlen következményei, például a túlzott mértékű fogmosás miatt kialakuló fogérzékenység.
A fogorvosok szempontjából a fogérzékenység gyakori állapot. A GSK nemzetközi felmérésében a fogorvosok 45%-a diagnosztizálja a fogérzékenységet naponta legalább egy alkalommal.3 Azok a páciensek, akiket kevésbé zavar a fogérzékenység, nem meglepő módon ritkábban fordulnak fogorvoshoz: körükben ez az arány 42%, szemben azokkal a páciensekkel, akiket nagymértékben zavar az állapotuk (82%).4 Ennek ellenére minden második olyan páciens, akit kevésbé zavar a fogérzékenység, havonta legalább egy alkalommal tapasztal tüneteket, míg több mint egyharmaduknál hetente jelentkeznek.5
Bár ez a fogérzékenységgel kapcsolatos tapasztalat nagyjából hasonló ahhoz, amit azok élnek át, akiket nagymértékben zavar az állapotuk, ezek az „enyhe” tünetekkel rendelkező páciensek általában nem tartják magukat fogérzékenységben szenvedő embereknek és nem érzik úgy, hogy bármilyen „problémájuk” lenne. Csupán arról van szó, hogy időnként érzékenyek a fogaik, de az életmódjuk módosítása révén megtalálták a módját, hogy megbirkózzanak vele.6,7 De miért kell, hogy ez így legyen? Gibson professzor szerint a fogorvosok egyszerűen elmulasztják azt a lehetőséget, hogy megszólítsák pácienseik egy jelentős részét: – Kutatásunk során sok résztvevő úgy nyilatkozott, hogy a fogérzékenységet már az életük részének tekintik.
Krónikus állapot, de…
Pontosan ez támasztja alá azt a tényt, hogy a fogérzékenység egy krónikus állapot. – A témával foglalkozó klasszikus szociológiai szakirodalom alapján kijelenthetem, hogy a fogérzékenység egyértelműen krónikus állapotként jellemezhető” – erősíti meg Gibson professzor.
A fogérzékenység befolyásolhatja a páciensek viselkedését, korlátozhatja étkezési szokásait, arra késztetheti őket, hogy alkalmazkodjanak a mindennapi élethez és változtassanak társadalmi interakcióikon, emellett az érzelmeikre is hathat és a személyiségüket is módosíthatja.8
Gibson professzor szerint az egyik problémát az okozza, hogy továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés a fogérzékenység progressziója körül. – A progresszió azonban igenis lehetséges, és sok esetben egyértelműen meg is történik. Ha pedig megtörténik, akkor valóban jelentős hatással van a mindennapi életre.
…miért nem panaszkodnak az emberek?
Leegyszerűsítve: a fogérzékenységben szenvedő páciensek már megtanultak megbirkózni az állapotukkal, és még azok is megváltoztatták az életmódjukat, akiket elmondásuk szerint kevésbé zavar az állapotuk.9
– Vannak olyan fogorvosok és páciensek, akik nem veszik nagyon komolyan ezt az állapotot, mégpedig azért, mert nagyon gyorsan alkalmazkodtak hozzá, mivel a fájdalom kényszeríti őket az alkalmazkodásra – magyarázza Gibson professzor.
A Fogérzékenységi tapasztalati kérdőívet (DHEQ) azért hozták létre, hogy segítségével fel lehessen mérni a fogérzékenység életminőségre gyakorolt hatásának árnyalatait. A DHEQ egy validált, a fogérzékenységre specifikus módszer, amelyet a fogérzékenységben szenvedő páciensek száj-egészségével kapcsolatos életminőségi változásokra való reagálás értékelésére használnak.10,11
A DHEQ alkalmazásával végzett kutatások eredményei alapján a fogérzékenységben szenvedő páciensek körében ezek az alkalmazkodási stratégiák négy kategóriába sorolhatók:10,12
Az állapot az érzelmeket is befolyásolja. A kutatás során a páciensek 89%-a idegesítőnek találta a fogérzékenységet, míg a válaszadók hasonló hányada vallotta be, hogy ez az állapot irritálja őket.10, 12
– A fogérzékenység esetén számos adaptív viselkedési mintázat szükséges a fájdalom és az érzékenység elkerülése érdekében – magyarázza Gibson professzor.
Jól vagyok – túlélem, ha nem ihatok egy csésze forró teát
Dr. Asimakopoulou szerint éppen az teszi ennyire érdekessé ezeket fogérzékenységben szenvedő pácienseket, hogy ők már véghez is vitték a változásokat. A viselkedés megváltoztatása általában a legnehezebb feladat, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a fogérzékenységben szenvedő páciensek hosszabb távú problémákat vethetenek fel.
– A COM-B viselkedési változás modellt használjuk a képességekről, lehetőségekről és motivációkról való beszélgetéshez. Ezekre az emberekre a megváltozott viselkedés mindhárom kritériuma teljesül. Ebben az esetben azonban a probléma megoldásának rövid távú látszólagos sikere valószínűleg azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy a fogorvosukhoz fordulnak a probléma hosszú távú kezelése érdekében, hacsak a fogorvos nem hozza fel a témát, és fel nem kínál egy nagyon egyszerű megoldást.”
Az is fontos lehet, hogy ki teszi fel a kérdést. A GSK fogorvosok körében végzett legújabb nemzetközi kutatása alapján a fogorvosok 53%-a gondolja azt, hogy az ő feladatuk a fogérzékenység témájának az említése a pácienseikkel.3
A Dr. Asimakopoulou által említett „könnyű megoldás” mindössze egy speciális, a fogérzékenység tüneteinek enyhítésére kifejlesztett fogkrém ajánlása lehet. Egy ilyen fogkrém napi használata már 8 hét elteltével is nagyon pozitív hatással lehet az életminőségre, különös tekintettel az érzelmi hatásra, az étkezési szokások körüli korlátozásokra, valamint arra, hogyan változtatják meg a páciensek a szokásaikat.10-12
Ábra: A viselkedési változás COM-B modulja (Michie et al, 2011 alapján)13
Beszéljünk az érzékenységről
Ha a fogorvos tudatosabban áll a fogérzékenység problémaköréhez, ez fontos különbséget jelenthet a pácienseik számára. Dr. Asimakopoulou szerint a fogérzékenység lehetőséget kínál a fogorvosok számára, hogy beszélgetést kezdeményezzenek a páciensekkel egy egyszerű viselkedés-változási modell segítségével. – A fogérzékenység nagyszerű lehetőséget kínál erre. Tehát létezik egy probléma, de van rá megoldás is, mégpedig a fogkrém, amelyet Ön javasol a páciensnek, és ezáltal a probléma jobban kezelhetővé válik. Szerintem a fogérzékenység lehetőséget biztosít arra, hogy a fogorvosok aktív részesei legyenek a megváltozott viselkedés sikerének.
A kutatások eredményei alapján azonban az idő fontos tényező lehet a fogorvosok számára a fogérzékenységgel kapcsolatos kérdések felvetésében: A fogorvosok 31%-a szerint nem töltenek elég időt a pácienseik szájhigéniás szokásainak megértésével és körülbelül minden negyedik fogorvos mondta, hogy nem töltött elegendő időt azzal, hogy tanácsot adjon ezen szokásokkal kapcsolatban.3
Azonban az, hogy a fogorvosok nem figyelnek fogérzékenységre, egyértelmű üzenetként szolgál a páciensek számára. – Az enyhe tüneteket figyelmen kívül hagyó fogorvos lényegében egyértelművé teszi a páciens számára, hogy ez az állapot nem számít, nem éri meg időt és figyelmet pazarolni rá, és a páciensnek nem kell foglalkoznia vele. Tudjuk, hogy ebben az esetben az probléma a háttérben tovább folyik, és nem múlik el egyik napról a másikra. Továbbra is enyhe tünetek jellemzik majd, és soha nem lesz belőle súlyos egészségügyi probléma – mondta Dr. Asimakopoulou.
Gibson professzor ugyanezen a véleményen van, ugyanakkor felveti a progresszió kérdését, amikor a fogérzékenység kellemetlenebbé válik a páciensek számára: – Mi fog történni, ha a páciens állapotán később progresszió jelei mutatkoznak, és valóban kialakul a betegség. Egyértelműen nem lesz jó véleményük arról a fogorvosukról, aki annak idején figyelt fel a problémára.
“Szerintem a fogérzékenység lehetőséget biztosít arra, hogy a fogorvosok aktív részesei legyenek a megváltozott viselkedés sikerének.”
Az érzékenység sikerhez vezet
A fogérzékenységgel kapcsolatos megítélés megváltoztatása, miszerint a fogérzékenység egyáltalán nem egy következmények nélküli, enyhe állapot, hanem egy krónikus probléma, ami jelentős hatással lehet a betegek életminőségére, lehetőséget teremt a fogorvosok számára, hogy kapcsolatba lépjenek a páciensekkel, és aktív részesei legyenek a megváltozott viselkedés sikerének.
Ez nemcsak a pácienseknek segíthet a probléma hatékonyabb kezelésében, hanem javíthatja a fogorvos és a páciens kapcsolatát rövid és hosszú távon egyaránt.
Diagnózis felállítása a jobb partnerség érdekében
Egyetlen egyszerű kérdés felfedheti a betegeinél fennálló dentin-túlérzékenységet, ami így a szájegészség egészéről jobb kommunikációt eredményezhet
Kommunikáció a gyakorlatban
A jó kommunikációs készségek erősítik a betegek bizalmát. A szájegészséggel kapcsolatos enyhe problémákról, mint a dentin-túlérzékenység, proaktívan feltett kérdések lehetővé teszik, hogy a fogászati szakemberek empátiát sugározzanak és szoros kapcsolatot építsenek ki a betegekkel
Páciensek számára készült anyagok
Töltse le a páciensek számára készült anyagokat.